2006-06-21

Hát, tegnap voltunk dokibácsinál. Egy pulzáló maszatom van, egy tökéletes petezsákban :) Minden jel szerint élő terhességem van. Ember vigyorgott, mint a tejbetök :)))

Elmondtuk apósnak is, ő is vigyorgott.

Ember nagyon lelkes, a kiszabott diétát úgy betartatja velem, mint a kisangyal. Nincs kecmec.

Nohát, most már orvosilag is ki van mondva....fura :)

2006-06-20

No, hát ennyit arról, hogy nem leszek paramami.

Fél hatra megyünk a dokihoz. Eddig semmi bajom nem volt. Kétségem sem volt afelől, hogy az a gyerek ott bent jól van, a szíve dörömböl, mint állat, és ezerrel fejlesztgeti a szerveit. Erre most, mikor már csak órák választanak el a bizonyosságtól, minden hülye para elkap. Mi van, ha már nem is él? Mi van, ha nem akkora, mint kéne? Mi van, ha nem jó helyen tapadt meg? Mi van, ha...nem is tudom, akármi.... Az este fél hat semmivel sem tűnik közelebbinek, mint reggel hatkor tűnt, és idegesebb vagyok, mint vizsgák előtt (pedig ez nagy szó!). Látszólag minden rendben, a direkt mára csinált teszt szép erős (milyen lenne), hőmérséklet fent, szolíd émelygés, melleim helyén meg két betontömb....és mégis, tiszta ideg vagyok, hogy na vajon mi lesz, minden rendben lesz-, meg ilyenek.

Hülye vagyok.

2006-06-19

Na, sok minden történt.

6. hétfordulónkon a csimota meglepett egy önálló nótaműsorral a naaagy fehér mikrofon előtt. Igazán kedves tőle.

Aztán szombaton olyan szinten kivoltam, hogy a fekvésen kívül nem nagyon ment semmi. Ennek meg is lett a böjtje vasárnap, mikor is le kellett szedni az epret (már ami megérett), ez lett másfél láda egy zsebkendőnyi területről....ööm bódottá.....szombaton hozzáaszedem a maradékot, és lekvározhatok. Vicces lesz. Viszont időhiány miatt a meggyre már nem került sor, majd ma...

Aztán ember belement a saját utánfutójába, hátulról. Ez azért nem gyenge teljesítmény.

És nagyon meleg van, és én ezt nagyon rosszul viselem.

És különben is, a mamát akarom!!!

(morc&hisztis, és miért ilyen átkozottul hülye a műszakis kolléga a szgép nem is olyan mély rejtelmeiben??? Ilyenkor sírhatnékom támad. Miért én, a bölcsész tudjak telepíteni, képeket konvertálni, meg anyámtyúkja??? jójó, uszodagépész, de hát csak nem libáért vette a diplomáját, ez meg azért nem olyan nagy tudomány.....bah. A férfiak lusták. Na jó, ez az egy biztos.)

Legyen már holnap du. fél hat, akkor leszek dokibácsinál, és minden szép és jó lesz....

2006-06-13

Azért jó egy ilyen blog (majd valahogy elrakom a vonatkozó részeket), mert ha esetleg majd a lányom lesz terhes, és pekkes, és éppen naponta kétszer sugárban hány a WC-be, nem ugrálhatom körül olyan megnygutató monológokkal, hogy "nekemlányomsohanemvoltegyincifincihányingeremse" meg hogy "oggggyankérlekálljasarkadranemlehetezolyanrossz" meg hogy "dehátezéletedlegszebbidőszakaélvezdki", mert egy mozdulattal szembesíthetnek azzal hogy

bár nem hányok (koppkoppkopp) de reggelente olyan irdatlan rosszul vagyok, hogy a kölök csak jól lehet. Magas párnával kell aludnom, mert különben ég végig a nyelőcsövem, és ha nincs az ébredéstől számított 10 percen belül valami a gyomromban, összeesek. Ja, és rügyezek ezerrel. Mókás.

Ugyanakkor meg

bár irdatlan rosszul vagyok, de azért nem olyan rossz ez, most még minden olyan, mintha ott se lenne, nem rugdos, nem nehéz, nem fullaszt, könnyen el is felejti az ember, hogy ketten van. És csoda jó izgalommal van teli az egész, most a jövő heti (pont 7 nap!! jövő hét ilyenkor már úton leszek a dokihoz!!) dokilátogatás a zizi, aztán majd a 12. heti UH lesz a zizi, aztán meg akármi, közben folyamatosan a ház, lehet nézelődni, tervezgetni, még meg sem jelent problémákat megoldani, naptárat nézni, rácsodálkozni, hogy jéééééé, anya leszek/jééééééé ember apuka lesz. Mégha mindezt a jó izgalmat nem is érzi az ember, sőt, el sem hiszi, hogy létezik, mikor a gyomrában vadul szambázó pillangókat próbálja lenyugtatni, attól ez ott van.

Kolléganőm mondta, hogy "innentől már sosem leszel gondtalan. Boldog igen, az lehetsz, de felhőtlenül gondtalan soha". És igaza van, és bár azért kicsit megrettenti az embert, de mégis jó.

**************

Ma jön unokahugom, nem láttam ezer meg egy éve (de lehet, hogy van az 2 is), ma sem aluszom túl magam, asszem.

2006-06-12

Van emésztőnk. Igaz, egyenlőre még kizsaluzva, de hát az előbb-utóbb kikerül belőle. Lassacskán lesz lépcső is, meg mittomén...ha nem vigyázunk, még a végén beköltözünk....

A gyerek biztos jól van, mert én meg egyre rosszabbul bírom a felkeléseket....eh. Ajánlom neki, hogy jól legyen :)

Hétvégén szedtem sok-sok epret, az uszkve 2x3 m-es "epermezőt" majdnem egy órán keresztül szüreteltem, és még tele van zölddel...ajaj. Cseresznyefa is tele van, meggy is...nincs idő unatkozni, kérem.

Pénteken taliztunk a csajokkal, a legkisebb állítólag azóta rendesen alszik :)

Mókás, hogy az ember mennyire rabjává tud válni dolgoknak. Szombat reggel lemerült az órámban az elem. Ettől függetlenül első pillanatásom a csuklómra esik, ha meg akarom nézni, mennyi az idő. Vajon ha most nem hordanám, és megszokom, hogy nincs, és újra hordani kezdem, elfelejtenék ránézni, ha meg akarom tudni az időt? Vagy ez olyan, mint a biciklizés?

Inkább ebédeljek, mi? :)

2006-06-09

Ja igen, új érzések kavarognak bennem (most nem a gyomrom), ma éreztem először, hogy bizonyos pozítúrákban kényelmetlen a nadrágom. Ugye eddig is a hasamra feszült, ha előredőltem a széken, vagy legugoltam, de most kifejezetten kellemetlenül nyomja a pocakot. Derékban, combban minden változatlan, csak az alhasamat nyomja. Nodeijet! :)

Még a végén tényleg terhes vagyok :)))

Na, ma megvolt az első ijedelem két kis maszat formájában, közöltem is a gyerekkel, hogy nem ér ijesztgetni az anyját, épp elég, ahogy az apja néha vezet. Ebben ki is egyeztünk.

Autó a láthatáron, most már csak vezetni kéne járni egy kicsit, hogy visszajöjjön a sosem volt rutinom :) Brrrrrmmmm-brrm-brrrrrmmmmm! Azért majd szólok, ha aktuális, hogy mindenki kellő óvatossággal mászkáljon az utcán....

Álmos vagyok, és fáj a gyomrom. És ezen az sem javít, hogy péntek van. Morc. Csak a délutáni tali tartja bennem a lelket egy kicsit....

2006-06-08

Öregszünk. Ma vagyunk 5 hetesek. (húúúúúúúúúú meg éljenzés meg tapsvihar meg ilyesmi)

Ez mozgalmas hét lesz a gyereknek, egy halom dolog történik vele. Ilyesmik e:

16-22. nap között döntő változások következnek be:

  • Kialakul a baba szíve.

  • Parányi erecskék hálózzák be a testét.

  • Az embrió egy folyadékkal telt zsákban lebeg.

  • Már magzatvíz is termelődik.

  • Négy kis bemélyedés jelenik meg a fején, ezekből lesz később a magzat szeme és füle.

Bezzeg nekem meg csak a monoton meló jut....bah. :)

Még 12 nap a dokiig. Countdown lassan indul :)

Tegnap elkapott az első "ide nekem, vagy meghalok" roham, hazafelé mendegéltem a buszon, mikor is felpillantottam, és megláttam egy jégkrémreklámot.........azt hittem, már sosem érünk a végállomásra, első utam valami jégkrémszerző helyre vitt, épp hogy csak nem remegő kézzel bontottam ki a csomagolást. Szörnyű :) Viszont öröm, hogy nem igazán jönnek be az édes dolgok, se csoki, se süti, még a gumimacik sem hoznak lázba, és ez azért nagy szó. (Na jó, a jégkrémet most ne számoljuk ide :) ) Inkább ez, mint a 12 hét hányás....

Egy szó mint száz, lassan de biztosan alakulgatnak a dolgok.

Hát ennyi :)

Holnap pocaknövesztős tali lesz a csajokkal, jóóóóóóóóóó lesz!!! 4 csaj, két baba, egy "nagyfiú", meg két gyerek inside. wow.

Valamint befejezésre került Eragon, megdöbbentő volt, mikor lapoztam, és kiderült, hogy VÉGE!!!! ÁÁÁÁÁÁÁ! Most rendelhetem meg a 2. kötetet.

Vajon ki fordította az új Murakami könyvet? Főleg, milyen nyelvről? Meglóbálom kideríteni. (ha ez is angolból fordítódott, sírni fogok!)

2006-06-06

Akkor kezdjük.

Eddig egyszer írtam rendesen naplót, de akkor egy évig, szóval remélem, hogy ez is nagyjából működni fog. Legfeljebb nem.

Igazság szerint csak azért kezdtem, hogy amíg barátosném gyerekblogjára várok, ne unatkozzam :)

Na, ahogy most állunk:

Nyár végén költözünk, ha az erő is úgy akarja, emberem nagyon megfáradt már, arra is hajlandó lenne, hogy a burkoló gletteljen-fessen....biztos tele van a töke az egésszel, és én ezt meg is értem. Nagyon büszke vagyok rá, ahogy lenyomta, illetve nyomja ezt az egész építkezés mizériát....számomra felfoghatatlan teljesítmény.

Mégsem ér rá annyira az emeleti gyerekbirodalom, mert úgy néz ki (koppkoppkopp) februárban kettősünk hármassá szaporul, egyenlőre még csak az idegbajt érzem minden WC-re menetelkor, meg fázom cefetül. Meg megy a találgatás, hogy hányan is albérelnek engem :) (nem mintha lenne esélyünk többeskére, csak épp ember roppant mód bírná, így abban leli örömét, hogy néha nekem szegezi a kérdést, hogy "deugyelehetnekikrek?") Egyenlőre tudják ember, anyu, anyámhelyettanyám, meg Tékartács, aki csalárd módon readonlyzott (szerinte épp véletlenül) egy topikot, amiben kinyilatkoztattam. Ja, igen, meg a törzstopikok, és annak tagjai :) Család, munkahely majd dokibácsi szakvéleménye után értesül az eseményekről.

26-án államvizsgálok, 27-én megyek Párizsba, ahová küldenek, 28-án csatlakozik ember, és akkor megejtjük az első családos kirándulást is egyből, 3-an megyünk 2 jeggyel, tiszta haszon. Ennél már tényleg csak az lenne jobb, ha ikrek :)

Kiengedett a bal kezem, már csak a jobbon lilák a körmök :) apró örömök, vagy mijaszösz.