2012-12-31

Ami kimaradt

Nohát.

Szóval, Bori ugye lelkesen népitáncol, én meg kevésbé lelkesen, de nagyon kitartóan próbálkozom befonni a haját, akár két copfba is. Mindez december 16-án kulminálódott karácsonyi előadásban, amihez egy egész napon keresztül kergettük a fekete kopogós cipőt csak hogy a helyi kínaiból hozzuk el az ország egyetlen 29-es, aránylag normális fekete kopogós cipőjét. Mindenhol volt 28-ig és 31-től, mi meg az őrület szélén voltunk már :) na de a lényeg az előadás. Lett kopogós cipő, meg kötényke, meg fehér harisnya, egyedül szalagot felejtettem el venni a hajába, de nem tűnt fel igazán :) nagyon ügyesen ropták, és nagyon klassz kis műsort hoztak össze. Képek apánál, nála lehet reklamálni :)

Megint jött a Mikulás, Zsombor hihetetlenül meg volt szeppenve, Bori meg olyan nagy átéléssel énekelt, hogy csak na. És idén már más oldalát is megismertük az ünnepnek, a baba-mama klubban ugyanis ember volt a nagyszakállú :D ügyes volt.

Aztán jött a téli szünet előtti időszak, én bonbonba temetkeztem, mert mint ember oly szemfülesen rávilágított, immár 6 óvónéninek kellene gyártani ajándékot. Mire ezen túl voltam, jött a karácsony, amire sütöttem némi ezt-azt, tényleg nem sokat, csak két lelkes segítővel annyira nem egyszerű az egyszerű sem :)

Ezután karácsony. Bori megkapta a babaházat, Zsombor meg ugyan bageros traktort szeretett volna, vagy legalább egy bagert a traktorjára, de végül ráülős markolót kapott, nem tiltakozott nagyon :D Jankát persze a  nagyok ajándékai jobban érdekelték, de hát nem vártunk mást :) valamint kiderült, hogy igazán kis jószívű cukkercekker, kapott cumisba kakaót (mivel már belépett a néha más is vigyázhat rá pár órát korba, előkerült a cumis, mint segédeszköz a gyerekfelügylők számára), Zsombor meg arra gondolt, hogy ő pont most szeretne újra kisbaba lenni, és bevackolt az ölembe, és el akarta orozni a cumist. Erre Janka megosztotta vele, nem viccelek, odaadta neki, megvárta, hogy húzzon belőle egyet, visszavette, ő is meghúzta, és visszaadta Zsombinak, aki meghúzta, stb stb stb. Hát csak lestem, igazán jó fej 15 hónapos, vagy mi :) Zsombi szétszórt szaloncukrot markolózott, Bori meg mindent elfelejtve játszott a babaházzal. A babákat ugyan csak két nap múlva kapta meg papáéknál, de röpke "akkor mivel játszak a babaházban??" nyafi után néhány szaloncukorpapír vette át a babák szerepét :) másnap reggel meg már a szaloncukorpapírokat tömködte a babaház szekrényébe, és maguk a szaloncukrok voltak az "öt testvér, akik itt laknak" :) még mindig jól nyomja, az új fogkeféikkel is másfél órát játszottak :)

Nohát, nagyvonalakban ennyi volt így hirtelen, idővel talán képek is lesznek, meg ahogy eszembe jutnak a dolgok, majd még írok, meg ilyesmik.

BÚÉK ismét :)

Space Jam

Szóval Janka meghekkelte a billentyűzetemet, és nem volt space-em, az iPaden meg még mindig nem tudok rendesen bloggert szerkeszteni, így aztán kis kimaradás volt itt a blogon, nem tudom, feltűnt-e bárkinek :) viszont az ember visszahekkelte a space-t, ami ugyan még mindig nem tökéletes, de már nem kell 10 percig püfölni, hogy legyen valami, éjáó.

Úgyhogy most első körben reméljük, hogy mindenkinek jól teltek az ünnepek, semmi bejglimérgezés, meg a családtagok is mind sértetlenek maradtak :) és kívánunk mindenkinek nagyon boldog, nagyon sikeres, nagyon jó évet 2013-ra!

Aztán lassanként bepótolom, amit nem felejtettem még el :D

2012-12-03

Ezt is elvitték az UFO-k

Janka jár, egyre többet, egyre stabilabban, és ezt a jeles fejlődési ugrást azzal ünnepli, hogy az eddig aránylag könnyen, egyszerűen, problémamentesen altatható gyerek esténként igen hangos zenés esztrádműsort ad, ha a gonosz anyja nem hagyja csalinkázni, tesókra ülni, meg mittomén, hanem kegyetlenül maga mellé fekteti, és alvásra buzdítja. Akkor is, ha úgy egyébként majd leragadnak a szemei.

Valamint megkezdte annak felfedezését is, hogy neki is van olyan, hogy akarat... jeeeeee.

Elmúlik, elmúlik, elmúlik.....