2013-04-19

Traktoroslánka 2.0

És mán ő is tudja, hol ül a vendégmunkás a traktoron :) (és közben jégkrémet lejmol a bátyótól)



2013-04-18

Mi leszel, ha...

Míg tűkön ülve várom a hívást a suliból, leírom Bori jelenlegi karriertervét, mert annyira klassz, hogy nagyon.

Szóval már egy jó ideje tudja, hogy fagyis, néptáncos, és boltos néni szeretne lenni, ehhez jött a lufis, aztán a fogorvos, aztán a cukrász (aszondja ma reggel, hogy mikor suliba megy, kér igazi cukrászolást, lefordítattam vele, ez azt jelenti, hogy igazi eszközöket meg recepteket, amik az övéi :) ), ez így mind egyszerre ám. Tegnap voltak állatkórházban, úgyhogy már állatorvos is akar lenni. A következőképp tudatta:
- És állatorvos is akarok lenni!
- Az klassz, az állatorvos a kecskéket is meg tudja gyógyítani, ha baj van. (hehe, ember mondta valami gyászosabb időszakban, hogy ugyan nem akarja kapacitálni egyik gyereket se semerre, de jó lenne, ha lenne egy állatorvos :) )
- Igen, úgyhogy ha valami baj lesz a gazdaságban, majd csak szóljatok nekem. Megadom majd a telefonszámom!

:DDDDDD

2013-04-02

Manekken

Gyorsan, aztán megyek dógomra.

Szóval az iskolai jelentkezéshez mellékelni kell egy egész alakos fotót a gyerekről, nem találtam megfelelőt, mondom egy reggel Borinak, hogy ugorjon oda az ajtó elé, gyorsan lecsinálom.

Ez volt az alapbeállás:



Aztán mikor meg mondtam, hogy nem Vouge címlapját készítem, beállt simán is, viszont a nagy fényképezésből a Töki sem maradhatott ki. Ezt a kedves, édes, vidám képet sikerült készíteni róla :D terminátor alsógatyában, bakker :D


Ezt még gyorsan

Valamelyik reggel Janka még aludt, nagyok már lent, emberrel megöleljük egymást a konyhában. Látom, hogy Zsombor arca felragyog, és már szalad is:
- Boriiii, gyereeeee, ölkezés-puszilkodás vaaaaaan!!!!
És akkor apa felveszi őket, és négyen ölelkezünk-puszizkodunk, mire Bori:
- Kár, hogy a Janka még alszik, így csak négyes család vagyunk. Na nem baj, majd felébred, és megint ötös család leszünk.

:)))))))))))

A ruhatáros-kellékes

Akkor legyen Janka-poszt, aki most egy kicsit éppen meghasonlott, köszönjük, kedves MMR oltás, remélem, azért visszatér a tündérkirálylány, mert egyre kevésbé vagyok kipihent, és egyre kényelmetlenebb a kanapé.

Nohát, jár, fut, szalad, már nem lehet csak úgy hátra venni, majd ő szól, meg mittomén, de nem is ez a lényeg, hanem hogy pakol! Nem szét, össze, meg el. Először is, ha valaki indul el itthonról, ő teljes izgalomban van, adogatja az illető sapkáját, szalad a kabátjához, hogy "itt van, ezt vedd fel!", ha apa megy hátra, adja a kesztyűjét, szalad az ajtóhoz, integet utána, ha terítünk, viszi az asztalhoz az evőeszközt, a tányérokat, ha sepregetek, hozza a lapátot, a porszívótól kisebb extázisban van, és naná, hogy ő is, ha talál szemetet, felveszi, megmutatja, ha mondom, hogy kuka, kidobja, a nagyok eldobált ruhadarabjait viszi a szennyesbe. Ha talál elhagyott telefont, addig nem nyugszik, míg vissza nem kerül a gazdájához, jó pár kemény hónapba telt, hogy megértse, hogy ha töltőn van, akkor maradjon is ott :) és persze, a nagyoknak is volt egy ilyen pakolós korszakjuk, de nem ennyire zsigeri, képes engem is szekálni, ha valamit nem talál rendjén :) és nagy partiarc, amint zene van, riszál, ha nincs, csinál magának az elemes bizbaszával. Beül a biliboba, és pörög, és "dúdol", és akkor nekem énekelni kell, hogy "itt ül egy kis kosárban". Imád öltözködni, elég érdekes kombókba tud itthon belebújni, na de sebaj, ha talál egy hajcsattot, hozza, hogy rakjam be a hajába, sőt, azt is megmutatja, hogy vágjam le neki elöl, ha már túl hosszúnak találja. Boltba sem jön már háton, hja kérem. És annyira önálló, ugye húzzák a nagyok is, de egyébként is. Ami a legdurvább, hogy amióta csak gyalog jár be az oviba, állandóan lejmol, lényegében 3 nap alatt rájött, hogy ha beáll a csoport ajtajába, kap kaját :) valamelyik nap mindkét csoportból szerzett magának kaját, aztán nagy kaján vigyorral mutatta :) és hát igen, megkezdődött a saját akarat próbálgatása is, ami nem is csoda.

És egyébként meg olyan okos, mint a nap, mindent megért, hihetetlenül kombinál, ráadásul mindehhez már-már giccsbe hajlóan cuki, de olyan cuki, hogy az értelmező kéziszótrában az ő képe van a cuki címszónál, borzalmas, az ember legszívesebben agyonpuszilgatná, meg minden, feldolgozhatatlanul cukinyúl, cukkercekker, cukicsaj, meg mittomén, vááááááááá :)

Ennyi most Janka dióhéjban, mutatok néhány képet, már csak a cukiság kedvéért :)

Janka-dizájn: a Hegylakó-kollekció :) a sapka saját, a pulcsi és a kard Zsombié, a szoknya Borié, nem  látszik, de mellben kicsit szűk  :)


Oviba csak gyalogosan!



Selyemkendő a fejre, és akkor lehet jól szaladgálni, mert az olyan vicces, ahogy ott lobog, én meg olyan cuki vagyok, ahogy egyszerre futok, meg próbálok hátra nézni, hogy lássam, ahogy lobog :D


És akkor egy kis jelzés anyáéknak, hogy jó lenne már egy saját gumicsizma :)


Zsombor 4

Neki is volt meséje.

Régen, a csillagok között élt egy csillaggyermek. Vidáman kacagva ugrált csillagról csillagra a többi csillaggyermekkel együtt. Volt köztük egy, akivel nagyon sokszor találkozott, és nagyon szeretett vele játszani, ám egyszer csak azt látta, hogy egy angyal vezetésével kedves barátja eltűnik, nagyon messzire, ahová ő még nem mehetett. Tovább játszott hát, s bár tudta, hogy barátjával már nem találkozhat, valahogy úgy érezte, hogy sokat lesznek még együtt.

Egy nap őt is egy angyal várta, s elvezette a Nap felé, majd leültette a Holdon. A gyermek elbűvölten nézte a Földet, és egyre inkább oda vágyott. Egy álmában aztán látott egy férfit és egy nőt, aki őt hívta, és köztük ott állt még valaki, egy apró alak, aki furcsán ismerősnek tűnt. Másnap este elaludt, és 10 holdhónapig tartott az álma. Reggel az angyal várta, elkísérte egy szivárvány színű hídhoz, és bátorító szavakkal útjára bocsátotta.
- Menj, használd mindazt a tudást, ragyogást, melegséget, amelyet a csillagoktól, a Naptól és a Holdtól kaptál. Légy szüleid boldog gyermeke, és nővéred szerető öccse.

A kis csillaggyermek elindult a hídon. A túlparton ott várta őt a nő és a férfi: anya és apa. S köztük az az apró alak is hívogatóan integetett felé, és rákacagott. Ekkor megismerte: a barátja volt, akivel olyan sokat játszottak a csillagok között. Ő lesz hát a testvére!

A szülei nagyon szerették, és Zsombornak nevezték el, így Zsombor lett az ő neve.

Eltelt egy év, és Zsombor egy éves lett. Ebben az egy évben pici babából egy ügyes kis kaszkadőr lett, felmászott mindenhová, ahova csak lehetett. Sokat szopizott, anya hátán közlekedett, és napközben ott is aludt. Megismerkedett a traktorral, a kecskékkel és a villanypásztorral.

Eltelt még egy év, és Zsombor két éves lett. Bori oviba ment, és neki nagyon hiányzott otthon. Megtanult járni, és annyira nagyon szeretett gyalogolni, hogy egyre kevesebbszer kéredzkedett fel anya hátára. Előfordult, hogy a mama vigyázott rá, míg anyáéknak dolga volt, és Marikáéknál is nagyon szeretett lenni. Sokat segített apának a traktorokkal és az állatokkal.

Eltelt még egy év, és Zsombor három éves lett. Ebben az évben még ügyesebb lett. Leszokott a pelusról és a szopiról, ráadásul ő maga is nagytestvér lett, mivel megszületett Janka. Egy napon úgy döntött, hogy nem utazik tovább anya hátán. Volt kirándulni, sátrazni, és mindig segített anyának a sütésben.

Eltelt még egy év, és Zsombor immár négy éves. Ovis lett ő is, és nagyon hiányzik Jankának. Rengeteget ás a    ház körül, van saját traktorja és markolója is. Tud vasvillázni, ismeri a traktor vontatmányait, sokat jár apával   traktorozni. Nagyon ügyesen öltözik egyedül, és remekül játszik Borival és Jankával. A szobájában alszik.

Végtelenül kedves, melegszívű kisfiú lett, és mi nagyon büszkék vagyunk rá, és nagyon örülünk, hogy itt lehetünk a születésnapján!


Boldog szülinapot, Töki!


Lóci

Gyorsan akkor, mielőtt bőbeszédűbb leszek: Lóci, aki iszonyatos rohamtempóban készült, lényegében 26-án  kezdtem, és hajnal 3-kor még a haját subáztam, de reggelre ott ült a szülinapi asztalon :) És nem is lett annyira béna :)